Régi sztorit hoztam most nektek, fantasztikus és egyben rémisztő is a google fotók, mert ha nem törlöd róla a képeket, bizony sokszor emlékeztet, hogy 1-2-3 éve mit csináltál ezen a napon/héten. Simán felér egy képes naplóval. Nekem ma azzal kérkedett, hogy 3 éve mit ügyködtem a konyhában. Akkoriban csináltam meg egy csomó hamisítatlan magyar receptet a holland sütőben, és toltam fel a dutch oven cooking csoportba erősen tört angollal, de annál több képpel. Kivéve a szegyet. Azé’ az merész lett volna, hiszen ők tudják csak igazán, hogyan kell szegyet sütni. Ez olyan lenne, mintha egy oregoni mutatná, hogyan kell gulyást készíteni. Mondjuk így is megmutatják, én csak ámultam, bámultam, hogy ők mit bele nem tesznek a “magyar” gulyásba. Szokás szerint lázas kutakodás előzte meg a főzést, miként is végezzek azzal a csekélyke 1,5 kg bivalyszeggyel, amit a Virágoskúttól rendeltem. Szilveszteri ünnepi fogásként időzítettem borsos ára és hosszas elkészülési idő miatt. Mivel az USA-ban hihetetlenül népszerű a brisket, ahogy ők hívják a marhaszegyet, így amerikai oldalakon inspirálódtam, és mivel bivalyról van szó, olasz oldalakon keresgéltem nem létező olasz nyelvtudással. Még jó, hogy van a google fordító. Ők gyakran esznek bivalyt, az egyik népszerű sajtjuk, a mozzarella is elvégre bivalytejből készül. Végül római tálban csináltam meg, mert végiggondolva a sütési időt, nincs az faszén, ami elég lett volna a cirka 6 órás műveletnek. De elmondhatom, hogy ezzel a recepttel igazán nagyot lehet villantani a húsimádóknak.

1,5 kg bivalyszegy
1/2 liter passzírozott paradicsom
1 evőkanál (füstölt) fűszerpaprika
2 evőkanál (füstölt) só
1 evőkanál egész fekete bors frissen törve
7 szem borókabogyó
10 cm darabka gyömbér
1 fej fokhagyma
1 szál póréhagyma
4 szál szárzeller (angolzeller, vagy halványítózeller)
2 dl olívaolaj
15 cm-es rozmaring ág
15 db zsályalevél
A római tálat beáztatom vízbe a fedelével együtt legalább egy órára. A húst is kiveszem a hűtőből.
Pácot készítek: mozsárban összetöröm az egész feketeborsot és a borókabogyót, gyömbért és fokhagymát tisztítás után lereszelem. Egy akkora tálban, amibe befér a szegy, nekem 3 db fél kilós hús volt, összekeverem a passzírozott paradicsomot a törött és reszelt fűszerekkel, paprikával, füstölt sóval, 1 dl olívaolajjal. Pácolom benne a húst legalább egy órán keresztül, lefedve, de ne hűtőben.
A római tálból kiöntöm a vizet. A póréhagymát és a szárzellert megmosom, felkarikázom 1-2 centis darabokra, és a római tálba teszem a zöldfűszerekkel együtt.

Egy vasserpenyőben felmelegítek 1 dl olívaolajat, és magas lángon körbepirítom minden oldalát a szegydaraboknak.

A megpirított húsokat ráteszem a zelleres póréhagymahalomra. A maradék pácot ráöntöm.
Ráteszem az edény fedelét, és berakom a hideg sütőbe. 150 fok, alsó-felső sütésre állítom a sütőt, és legalább 6 órát bent hagyom. Ha letelt, leveszem a fedőt, és egy villával megnézem a húst, hogy áll. Ha már szinte kész, akkor 180 fok, grillen még 20 percre visszateszem. Ha még nem egészen puha, akkor tovább sütöm. Félóránként leellenőrzöm a hús puhaságát. Miután puhára, pirosra sült, kiszedem egy vágódeszkára, és egy alufóliával letakarva pihentetem fél órát.
A tálban maradt zöldséges, fűszeres lét magas falú edényben botmixerrel simára turmixolom. Megkóstolom, ha kell sózok. Ez a mennyiség elég tetemes, a felét eltettem kis adagokban a fagyasztóba, ugyanis fantasztikus szendvicskrém.
Én a lehető legminimalistább módon tálaltam: a szószból kentem egy csíkot, és erre tettem a felszeletelt szegyet. Ehhez szerintem semmi más nem kell, csak friss, ropogós kovászos kenyér. Ha van igazán jó bagett, akkor nagyon adja magát egy fullos szendvicshez, friss zöldségekkel, mozzarellával.