Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kósza gondolat, hogy kéne nekünk egy kertes ház. Így történt, hogy 10 évvel ezelőtt az 58 m2-es belvárosi lakást lecseréltük egy klasszikus parasztházra, beépített verandával, hatalmas portával és még hatalmasabb kerttel, megannyi felújításra váró elemmel.
Hacienda, birtok, „főd”, telek, kert, tanya, porta, sorolhatnám még a családi fészket kifejező szavakat, mind ugyanazt jelenti, de mégis van bennük valami apró plusz, amiből rá lehet jönni azonnal, hogy a használójának mit is jelent. Nekem a porta tetszik leginkább, amikor először felmerült a gondolat, hogy lesz egy saját blogom, ez volt az első név ötlet. De rákeresve másoknak is eszébe jutott már ugyanez 😅 mindenféle verzióban fellelhető a közösségi médiában. Végül miért is lett findzsa? Egyrészt baromira tetszik ez a szó, eredetileg naaagyon magyart akartam, végülis ez is az, csak török eredetű. 😁 Egyszerűen csészét vagy bögrét jelent, egyes vidékeken gyakran használják még ma is. A szlengben is felütötte a fejét, a „finom” egy változata. Az irományaim olvasásához igazán illene egy findzsa kávé vagy tea, vagy gintonik. Nemde?
Milyen itt lakni?  A végeláthatatlan munka ellenére imádjuk, és a világban történő események alapján úgy hisszük, ez a lehető legjobb döntés volt.
Rajtunk kívül itt lakik a Jackson5 (5 fekete macska: Szilvia, Szerénke, Jázmin, Bátor, Bunyós), Rumli, aki újabban Runci, Runcájsz, Őszapó, a porta őre, aki minden apró, gyanús jelre jön elő a fekete sereggel. Ha mi ott vagyunk a vendéggel, kezes bárány, de történt egyszer, hogy sógornőmet haragos ugatás kíséretében nem engedte be osztálytalálkozóról hazatérve késő éjjel, pedig aznap délután még elfogadta a kezéből a jutalomfalatot. Igazi házőrző! 
A porta lakói közt van egyre több gyík, komplett pirókegér kolónia él már itt, újabban béka és sündisznó is telel nálunk, tavaly nyáron felbukkant az imádkozó sáska és a szegélyes pöszörlégy, a számtalan madárról már nem is beszélve, akiket télen etetünk: verebek, széncinkék, kékcinkék, rigók, tengelicek, rozsdafarkúak, zöldikék. Külön kedvenc az egy szem vörösbegy, Robin. Imádnivaló, nagyon barátságos, ha kezdődik a kertészkedés, mindig ott van a nyomomban. A környékünkön sok a szarka is, hihetetlenül kidolgozott stratégiával szerzik meg Rumli kajáját, és az egyéb ehető holmit. Valóságos, önkéntes takarító brigád. De kétségtelenül a legtöbb a varjú. Sajnos nem tartozik a népszerű madarak közé,  egyesek szerint a varjak sok bajt okoznak, pedig dögevőként táplálékuk főleg mezőgazdasági kártevők, elhullott állatok. Kitakarítják a talajt, vitathatatlan a természetben betöltött szerepük, hosszan lehetne sorolni. Észak-Európából jönnek hozzánk telelni, márciusban visszamennek. Bár itt Nyírtelken van egy hippi galeri, akik itt töltik a nyarat is. Nyíregyháza környékén van hazánkban az egyik legnagyobb telelőállományuk.
De miért Sirály utca? A szóbeszéd szerint sok sirály lakott itt hajdanán, az utca bal oldalán lévő méretes tó és nádas volt az otthonuk. Már csak egy pici tó maradt meg, sirálynak nyoma sincs. A tóban rendszeresen oltja szomját az őz (mindig 3-an vannak, ha jövök haza, és egy példány átfut előttem, megállok, mert tuti jön még kettő.) De sok a fácán és a nyúl is.
Közvetlen szomszédunk csak egyik oldalon van, és csak a páratlan oldalon laknak az utcában, a másik oldal teljes egészében szántó. Ahol remekül lehet sárkányt eregetni aratás előtt-után. De régebben sokat járt erre birkanyáj is, a terelő kutyákat ámulattal figyeltem, ugyanakkor furcsálltam, mert nem puli volt, hanem a titokzatos, kevéssé ismert sinka kutya! 
Szóval, mégis milyen itt lakni? Hááát, az útfelszín állapota változó, változóan rossz 😅, nagy esőzések után főleg az utca elején. Ennek ellenére kifejezetten forgalmas, de ami talán a legjobban zavar, sajnos illegális szemétlerakónak használják „emberek”  az út vasút felőli végét. Képesek autóba ülni, több km-t vezetni, és kidobni itt autógumit, bútort, ruhát, egyéb szemetet, időnként összegyűjti a hulladékkezelő társaság. 
De tavasszal fantasztikus az utca két szélén virágzó akác, ha havazik, akkor a legjárhatóbb az út, lehet szánkózni, a kilátás magáért beszél, nos, igen, szeretünk itt lakni!