– Itt nincs ennivaló ezen a magas hegyen – tárta szét a kezét a fősarus. Brian oldalra mutatott a gödörből: – És az a finom borókabokor, az ott smafu? – Csoda! Csoda! – kiáltotta a tömeg. – Megparancsolta a bokornak, hogy gyümölcsöt teremjen és újabb borókabogyókat hozott! Mondta a fősarus. – Persze, hogy borókabogyókat hozott – üvöltötte Brian -, mivel borókabokor! Mit vártatok? Néhányan tépni kezdték a bogyókat a bokorról. 18 évnyi némaság után az öreg anyaszült meztelenül kiugrott a gödörből: – Az a borókabokor az enyém! Azt a szrt eszem tizennyolc éve! Takarodjatok a kajámtól!
A Brian élete című filmet látva hallottam először a borókabogyóról. Igaz, ez egészen groteszk megközelítés, közel sem egy főzőműsor, ugyanakkor igen szórakoztató.
Az évek alatt a boróka lett a második kedvenc, a kardamom után. Ennek ellenére nem használom minden nap, de amibe kell, oda elengedhetetlen. Szerintem. Úgy néz ki mint egy nagyobb bors, csak éppen nem fekete, hanem kék. És valójában nem is bogyó, hanem toboz 😀 Jellegzetes illata van. Gin-tonik rajongóknak – mint jómagam is, talán nem is a fűszer mivolta jut eszükbe, ugyanis a gin jellegzetes ízét a borókabogyó adja. Angolul juniper (berries). Egyszer majd szeretnék a kertbe, ugyanis megél a Kárpát-medencében, több ősborókás is megtalálható kis hazánkban. Elég népes a borókacsalád, ami a méretüket illeti. Talán egyszer tényleg fogok ültetni, de az nem most lesz. Most más jár a fejembe, telis-tele vagyok tervekkel, a komplett porta és még azon is túl jár a fejemben. Addig is meg kell elégednem a bolti borókával. Mindenféle nemsertésbe és nemcsirkébe igazán illik, vagyis egy kakaspöribe, vagy kakaslevesbe elengedhetetlen, ugyanúgy, mint a vad cuccba, vagy a bivalyhoz. Nem kell sok, de az nagyon. Mint ahogyan a szegfűbors is remekül passzol a borókával. Desszertbe valamilyen súlyos, tartalmas sütibe simán belevaló, mondjuk egy jó kis dióspitéhez, de egy téli, fűszeres kekszben is ad egy kis pluszt. Mondjuk nagyon csínján kell vele bánni, mert igen intenzív aromájú. A gin-t is próbáltam már édességbe, egy isteni gin-tonik trüffelben. Fehércsoki bevonattal és reszelt lime-mal megszórva. Csináltam már párszor, gasztroajándéknak is tökéletes.
gin-tonik trüffel belül étcsoki, kívül fehércsoki, megszórva reszelt lime héjjal
Ugyanígy vagyok a babérlevéllel is, elég sokat használok, és egyszer már próbálkoztam a kerti nevelésével, csak mivel fagyérzékeny, ezért nem tartható kint, és én meg sajnos megfeledkeztem róla, így ez a projekt érdeklődés hiányában elmaradt. De majd talán a borókával együtt be fogom őket szerezni némi használati utasítás kíséretében. Már csak helyet kell csinálni a portán 😀
