Nos, kinek van nyírfa a kertjében? Bizonyára sokaknak. Ha már van legalább 20 cm átmérőjű a törzse, akkor bátran meg lehet kérni rá, hogy adjon egy kis levet! 🙂 Nem kell aggódni a fáért, a viricselés olyan számára, mint az embernek a véradás. Ugyanúgy is kell eljárni, a csapolás végeztével a lyukat be kell tömni kis faággal, mohával, sebkezelővel.
Hogy mi kell hozzá?
fúró vagy metszőolló
egy hajlékony cső
egy palack
kötöző alkalmatosság
időérzék
Időjárástól függően február végén, március elején elindul a csodás nyírfában a tavaszi nedvkeringés. Az enyhe tavasz, és az igen korai meleg időnek köszönhetően ma megcsapoltuk. Mert már pár centisek a virágok, ilyenkor kell nagyjából.
Felkészül a rügyfakasztásra, ezt kihasználva megcsapolhatjuk mi is. Állítólag ha odatapasztjuk a fülünket a törzséhez, hallhatjuk is. Ha már ott vagyunk, meg is ölelhetjük, Gyuri bácsi, a bükki füvesember szerint heti egyszer 5-10 percet kellene fák ölelésével tölteni, főleg, ha sok elektroszmog ér, például ha irodai dolgozóként számítógép előtt töltjük a munkaidő nagy részét.
Gyógyhatását tekintve megoszlanak a vélemények, Számos helyen kapható csodaszerként, de a Magyar Gyógyszertudományi Társaság gyógynövény szakosztálya nem tekinti gyógyhatású italnak, mivel még alapos kutatás nem bizonyította a hatásosságát.
Egyetlen bizonyított tény a cukortartalma, 1 liter nyírvízből kb. 1 evőkanálnyi nyírfacukor nyerhető. Nevezik xilitnek is, amit eredetileg nyírfaléből vontak ki, de manapság ez a módszer nem gazdaságos, helyette kukoricarostból történik az előállítás.
A természet működését követve remekül beilleszthető a szintén sokat vitatott tavaszi méregtelenítő kúrába. Íme egy video a mai viricselésről:
https://www.facebook.com/100006833973220/videos/776935084488067/

” Tavasszal a nyírvizet itták a kanászok. (…) Március elején, amikor a fakad, akkor a kanász kátyót vág a nyírfába. A kátyót baltával vágja. Ebbe folyik, gyűl a nyírvíz. Ezt a száraz, lyukas csalánszárral szívja ki. Amerre őrzött, több fát is megvágott. A kátyó olyan negyedliteres volt. Haza is szokták vinni a kisgyereknek a nyírvizet. Ilyenkor úgy csináltak, hogy a kátyó alá helyezték egy üvegpalackot. Abba beletettek egy pálcát. Ezt odatámasztották a kátyó csurgásához és a kéregről a pálcán körösztül a nyírvíz az üvegbe folyt. Üvegbe gyűjtéskor a fa föld felé dűlő oldalára vágták a kátyót mintegy 30 cm magasban a földszint fölé. Ivásnál, hogy ne kelljen nagyot hajolni, magasabban vágták meg a nyírfa kérgét. A nyírvíz inkább csak nyalánkság volt a pásztoroknál.” (Takáts Gyula: Somogyi pásztorok)