Dutch oven, avagy a holland sütő

3 lába van, így csak szabad tűzön használható, a fedele magas peremű, megfordítva serpenyőként funkcionálhat. Van rajta egy akasztó is, amibe a kampós alkalmatossággal felemelhető főzés közben a fedő. A faszén begyújtásának egy remek eszköze nem a gyújtófolyadék, hanem a faszén begyújtó kémény, amihez csak papír kell, és félórán belül izzó faszén lesz a végeredmény. 

Szégyen, nem szégyen, de öntöttvas edényem még soha nem volt, így ezzel a tulajdonsággal kezdtem az ismerkedést. Ezt a konkrét edényt nem kellett avatni, csak használat után átkenni zsírral. Alig vártam a hétvégét, hogy kipróbáljam!!! Azonnal tudtam azt is, hogy mit fogok benne főzni Tősgyökeres szabolcsi ‘lyányként’ nem lehetett más, mint a hamisítatlan szabolcsi töltött káposzta. Isteni lett, és első tapasztalat, hogy nehéz benne túlfőzni a dolgokat, remekül eloszlik a hő, ingadozásoktól mentes.

Aztán fedő nélkül használva sütöttem benne ezt-azt: a gyerek akkori kedvencét, rókagombás harcsát, aztán sült krumplit, ami különösen ropogós lett, szűzpecsenyét vele sült zöldségekkel, rozmaringos, egybesült tarját. Odáig voltam, meg vissza Ennyi étel kellett, hogy egyáltalán elkapjam a fonalát, hogyan is kell “tüzelni” alatta. Jóval kisebb parázs kell alá, mint a bogrács alá például.

De éreztem, hogy nagyon az elején vagyok, így elkezdtem kutatni. Sajnos magyar nyelvű oldalakon semmit nem találtam. Eleve nem nagyon volt rá magyar kifejezés, nem is használják nálunk, így angol keresésre megdöbbenve tapasztaltam, hogy számtalan találat van, több évtizedes szakácskönyvek csak erre az edényre íródtak. Így körvonalazódott számomra, hogy ez az edény az USA-ban rendkívül népszerű, és a kempingezni szerető népeknél. Még egy 65 ezer fős csoportba (többségében észak-amerikai taggal) is beléptem, ahol ámulok, bámulok, milyen professzionális szinten használják a DO-t, ahogyan ők hívják. Én pedig hálából a befogadásért megosztottam benne jópár tipikusan magyar receptet dutch ovenben elkészítve, erősen tört angolomat ellensúlyozva részletes, egyértelmű fotókkal, először a szabolcsi töltött káposztát, hát el voltak ájulva tőle. Aztán a túrós béles, szintén az edényben megsütve. Majd egy toros káposzta, utána mákos guba torta, zúzapörkölt nokedlivel,  kakaspaprikás, végül babgulyás házi csipetkével. Gondolom, most felmerül sokakban, hogy hol a gulyás? A leghíresebb magyar fogás? Nos, tele van a csoport gulyásreceptekkel. Egy-kettő ráadásul teljesen eredeti. Már ha létezik eredeti receptje egy népi ételnek. Tudom, ez sarkalatos pontja a magyar gasztronómiának, egyesek képesek ölre menni, hogy a töltött káposzta paradicsomlében fő édes káposztába töltve, vagy savanyított levélbe töltött és füstölt húsos lében fő. A népi ételekben pont az a fantasztikus, hogy az idők alkotják folyamatosan, sosem lesz végleges, mindig az aktuálisan rendelkezésre álló alapanyagok határozzák meg. Az elcsépelt, de annál igazabb mondás is érvényes: ahány ház, annyi szokás. A gulyásról is megannyi vita folyik, kezdve a hús fajtájától, marha vagy sertés, milyen zöldség, van-e benne egyáltalán, csípős vagy sem, csipetke vagy nokedli, egyik sem, stb. Na ők lennének teljesen felháborodva, ha látnák, hogy egy kanadai, vagy ausztrál hogyan teszi szemrebbenés nélkül az egész kukoricát nagyobb darabokra vágva, gombát vagy olajbogyót a gulyásba, amit amúgy bárányból vagy csirkéből csinált. Ők a magyar gulyás megcsúfolásának vélik, én meg örülök, hogy a gulyás világkörüli útján ennyi féle fazont képes felvenni, minden nemzet ad hozzá a sajátjából. Miért, talán minden magyar konyhában a pizzát pontosan ugyanúgy készítik, mint Olaszországban? Vagy a carbonara-ba is többen raknak tejszínt, mint az eredeti recept szerinti tojást. Az előbbi eset látványától egy olasz el is ájulna.

A csoportban az is igen hamar kiderült, hogy van olyan tag, aki már járt Magyarországon, vagy nagyszülője/szülője magyar, és vándorolt ki, de vannak teljesen magyar nevű tagok is, akik az USA-ban születtek.

Nos, a sütőként használathoz elengedhetetlen ismerni, hogyan lehet adott hőfokot beállítani az edény belsejében. Így sül meg a kenyér tökéletesen.

Ehhez van egy táblázat, bár először néztem értetlenül, mert Fahrenheitben és hüvelykben van megadva természetesen, a receptek mértékegységeiről ne is beszéljünk. Még arra is kitérnek a használati útmutatók, hogy milyen fából van a parázs, faszén esetén sem mindegy a fajtája. Sajnos Aldis faszén, és száradt diófa, akácfa, megmaradt tetőléc nem volt benne amiket én használok. Elképesztő részletességgel írják le, hogy hány percig, hány darab faszénbrikettet rakjunk alulra, felülre még az elrendezés alakjára is kitér. Megérte a bogarászás, mert isteni kenyeret sikerült sütni, a túrós és nutellás labdabuktákat a gyerekek 5 perc alatt felfalták, és a karácsonykor szokásos mákos guba torta is tökéletesre sült benne. (csakis kaláccsal Mautner Zsófi receptje alapján).

Tavaly karácsonykor pedig a legkisebb testvére is a konyhám része lett, egy 4,2 literes szépséget. Ennek a példánynak nincsenek lábai, így az indukciós lapon már többször főztem benne, de a szabadtűzi avatás még várat magára.

A 2024 első ételei erdei gombás szarvaspörkölt és klasszik sertéspörkölt készültek benne.  Már írom a receptjét az előbbinek, hamarosan fent lesz. A sertéspörköltöt inkább mellőzném, mert mint hagyományos népi étel, ezer verzióban készül, így nem akarok vitát szítani 😀