A 14 féle fűszernövényemből az egyik a borsmenta. Szerte a portán megtalálható, tavaly kaptam ajándékba marokkói mentát is. Jelenleg 3 féle mentám van a macskamentával együtt.
Kb. 110 féle mentafajt határoz meg a botanika, melyből 25 faj mellett a többi hibridfaj. A rendkívüli alakgazdagság miatt nehéz a megkülönböztetés.
Leginkább ismertek ezek közül a borsmenta és fodormenta. Érdekes, hogy a borsmenta mesterségesen előállított hibrid faj, nem is fordul elő a természetben, esetleg elfajzott formában.
A legtöbb mentafaj fényigényes, még a hosszan tartó borús időt sem kedveli, olyankor az illóolajtartalma csökken.
A hibridek közt található félárnyékkedvelő típusok is.
Vízigénye is magas a sekélyen futó gyökérzete miatt.Talajtípusra is érzékeny, bő lombú, illóolajban gazdag mentát csak tápanyagdús földben lehet termeszteni.
Ha tetszik neki a hely, agresszív növénnyé változva terjeszkedik.
Ha ültetni akarunk, el kell dönteni, mire akarjuk használni a mentát.
Kiemelkedő gyógyhatása a fürtös- a bors- és a fodormentának van.
Gasztronómiai felhasználásra számos, igazán különleges fajta közül választhatunk: gyömbér-, citrom-, mandarinillatú, narancs, japán, marokkói menta.
A kerti sokszínűség miatt is választhatunk egyedi kinézetű mentafajok közül: tarkalevelű almamenta, hegyi menta, piros vízimenta.
A szüretet ennél a növénynél is virágzás előtt érdemes elvégezni, ekkor a legmagasabb az illóolaj, hatóanyag tartalom.
Néhány érdekesség:
1. A mentol előállítása a borsmenta olajából történik.
2. Számos rágógumin olvasható “spearmint” szó a zöldmentára utal, ennek a fajtának a legmagasabb a mentoltartalma.
3. Az angolok híres báránysültjéhez készült mentaszósz az almaillatú mentából készül.
4. A macskamenta elbűvöli a cicákat, dörgölőznek hozzá, eufórikus érzést okoz nekik állítólag. A mi ötösfogatunkat sajnos egy cseppet sem érdekli.
5. Délvidéken még ma is termesztenek nagy területen mentát, Padé faluról írta Simon András:
“Magyarországon a XX. század elején kezdték termeszteni. Az 1910-es és 20-as évekbeli mentatermesztési kísérletek – melyek során németországi, angol és japán mentafajokkal próbálkoztak – jó eredménnyel zárultak, a hazai földön termett mentából nyert olaj kiváló minőségű, versenyképes árunak bizonyult. (….) A terület nagysága Magyarországon az 1920-as évek elején 50 holdra becsülhető/ A magyarországi mentalevél ára a német piacon a Herba c. folyóirat 1920. évi folyamának havi kimutatásai szerint kilogrammonként 8-12 márka között ingadozott, a borsosmenta általában 2-3 márkával ért többet mint a fodormenta. (…)
Történhetett a menta szárítása a nagyobb területtel rendelkező magángazdáknál a dohányszárító pajtához hasonló fészerben, vagy ahogyan itt nevezték: supában. (…)
Nincs munkalehetőség itt falun. Ez a legjobb pénz. A falu ebből gazdagodott meg, ebből épültek a házak meg a vaskapuk.”
(Simon András MENTATERMESZTÉS EGY BÁNSÁGI FALUBAN)