Il était une fois… ööö, nem is beszélek franciául. 🤔
Ennek ellenére van egy francia származású lakó a portán, aki nem is annyira egzotikus, mint amennyire elsőre annak tűnik.
Ő a feketén csillogó lila padlizsánok ősanyja, tádámm: 🥳 a fehér padlizsán. Ahh, milyen fancy név az a francia. Csak tudnám hogy kell kiejteni. Ilyenkor mindig az az ominózus Jóbarátok rész jut eszembe, amiben Phoebe próbálja franciára tanítani Joeyt 😂🤣
No, de tudtátok, hogy a padlizsán eredetileg fehér volt?!? Tudom elég megosztó zöldségféle, én imádom. Mondjuk pont nem a magyarok körében legismertebb vinetta a kedvencem, ha már külföldiül beszélek 😅 szerencsére nincsenek nyelvi akadályok, hiszen termeszteni minden nyelven ugyanúgy kell. Jó kis jelmondat lehetne az önéletrajzba a nyelvismerethez. Nos, ha felocsúdtál padlizsán rajongóként, hogy a fehér nem egzotikus, hanem az eredeti, azt hiszem szolgálok egy kis magyarázattal, amin én is elcsodálkoztam. A padlizsán ősei Indiából és Délkelet-Ázsiából származnak, és sokáig fehér vagy halványzöld színben terjedtek el. A jól ismert sötétlila változat csak később lett népszerű Európában. Hogy miért? A mélylila árnyalat egzotikumnak hatott, a piacokon jobban eladhatóbb volt a sok zöld között. Ez a héj strapabíróbb volt a fehérnél, jobban megvédte a sérülésektől a zöldséget.
Kertészeti szempontból ellenállóbb volt a lila a napégéssel szemben és jóval bőtermőbb is. Sok száz éve inkább dísznövény volt, amit mérgezőnek hittek. Volt egy angol neve a mad apple azaz őrült alma, úgy vélték, aki megeszi megőrül. Aztán felkerült főleg a mediterrán népek asztalára, olyan klasszikus és gyakori fogásként, mint a görög muszaka, az olasz rakott padlizsán, a francia ratatouille, a török töltött padlizsán, és a Baba Ghanoush, a libanoni padlizsánkrém, többek között. Mára már angolul eggplant a neve, ami utal a termés alakjára természetesen.
Most végre megjelent az első termések is a növénykémen. Sokkal kisebbre nő a lila fajtánál.🤩😍 Így az egérdinnye mellé ő is belépett a különc zöldségek elit klubjába a Sirály portán. Lesz még csíkos, zöldessárgára érő zebra paradicsom, zöld-piros csíkos paradicsom, lila kápia paprika, a tökféléket már meg sem említem. Uralmuk alá vették a kertrészeket, mindent befutottak, és nem csak vízszintesen, hanem a szőlőre, a lila akácra (ami május óta folyamatosan virágzik 🤔), a félig kiszáradt barackfára, a szederre, és a kerítésekre. Az egyikre tévedésből a legnagyobbat futtattam fel. Mentségemre szóljon, hogy még általam nem ismert sütőtök fajta, és most ismerkedünk. Ott “lóg” egy ránézésre 7 kilós legalább 60 cm-es, sötétzöldre érő nápolyi hosszú típusú sütőtök. Mindenféle madzaggal próbáltam felkötözni. Aztán eszembe jutott, hogy valami hálós cucc kéne, amibe tud növekedni, de erősen tart. Így tudtam felhasználni a Temu-ról tévedésből rossz méretben rendelt esővízgyűjtőhordóvédőhálót 🤣 Tökéletesen tartja a tököt. 👌 Még. 😎
