A tiszavirágért és a Tiszáért rajongom. 2021 nyarán elhatároztam, én bizony látni akarom élőben a Tiszán a tiszavirágzást. Egyszerűnek tűnt elsőre, hogy majd elmegyek Tokajba, és a partról gyönyörködöm a kérészek táncában. Nos, hamar világossá vált, hogy ez nem ilyen magától értetődő. A tiszavirág nem jelenti be előre facebook eseményként, hogy hol és mikor kezdi meg a rajzást, máskülönben elsőként jelentkeznék be az összesre a környéken. Nagyjából be lehet lőni, hogy június közepe-vége, július eleje az az időszak, amikor ez a természeti esemény zajlik. Az éppen aktuális időjárás is meghatározó, valamint a leghivatalosabb oldalon érdemes tájékozódni nap mint nap, ez a Hortobágyi Nemzeti Park oldala, de vannak csoportok is, ahol megosztják, hogy éppen hol van rajzás. Többnyire a déli határon kezdődik, és vonul végig a Tiszán a keleti határig. Aztán érdemes keresni egy vérbeli Tisza-ismerőt is, aki naponta jár a folyónál. Mondjuk egy horgászt. Én is így tettem, egy pecás kollégámat kértem meg, ha van tippje, hogy hova és melyik nap menjek, akkor ne tartsa magában. Az ő javaslatára mentünk egy keddi napon a Tiszaberceli komp-kikötőbe. És egy fantasztikus főrajzásnak lehettünk szemtanúi a gyerekemmel. Annyira, de annyira akartam látni őket, hogy nemcsak láttam, de két kérész is kiválasztott engem, hogy rajtam alakuljanak át. Az egyiket sikerült is filmre vennem, amit legalább százszor megnéztem már.
Én pedig hálából a felejthetetlen élményért kiválasztottam őt és a Tiszát, hogy a konyhám falát díszítse. A videó elkészültekor még nem gondoltam erre egyáltalán. Sok éve tervezgettük, hogy felújítjuk a konyhát majd, valamikor, egy dologban voltam biztos: egyedi lesz a falicsempe. Vannak is hazánkban csempe manufaktúrák, keramikusok, írtam is néhánynak, amikor élesedett a konyha procedúra. Egyetlen válaszolt, a NES! Szerintem nem véletlenül éppen csak ő! 💚Ágnessel első perctől kezdve egy rugóra járt az agyunk, sok-sok e-mailt váltottunk, leírtam neki, hogy a modern és rusztikus stílus keveredés áll hozzám legközelebb, imádom a madarakat (daru, fecske, őszapó….), a tiszavirágot, és a gyógynövényekért egyenesen rajongok. Együtt találtuk ki, hogy mit is akarok tulajdonképpen. Remek tanácsokat adott, hogy milyen NE legyen, ezúton is köszönöm a kritikát, nagyon-nagyon igaza volt! Az egyik tiszavirágos skicce (ami ráadásul az első terv volt!) járt a fejemben napokig, aztán egyszer csak bekattant, hogy milyen legyen. Mint egy látomás, lenyúltam a gyerek pasztellkrétáit (na jó, lehet, hogy tudat alatt eredetileg is magamnak vettem 🤭) úgyis ezer éve nem rajzoltam már, és gyorsan papírra vetettem a képet. Hogy mit szólt Miki? Csak legyintett, hogy a hippi felesége már megint hülyeségeken töri az agyát, egyáltalán, ezt komolyan gondolom, hogy ilyen színes lesz?!?! “Jó’van, csináld, gondolom, majd én felrakom” 😅 És ebből a kezdetleges firkából azonnal tudta Ágnes, hogy milyen kép van a fejemben, és pár hét múlva már küldte az elkészült remekműről a fotókat. Leesett az állam, szóhoz se jutottam, annyira tetszett a végeredmény! Természetesen személyesen mentünk el a csempékért és vettük át Miklósom neve napján. Mindenképp látni szerettem volna a művészt és a műhelyét! Fantasztikus élmény volt, Ágnes egy igazán lehengerlő egyéniség, a műhelye pedig olyan, mint egy veteményeskertben az üvegház, az elvetett magból megfelelő gondoskodás mellett kifejlődik a növény. Ugyanez történt itt is, a megálmodott ötletet elültette, életre keltette, odaadó munkával megalkotta a szépséges csempéket. Ezután jött a ~900 darabos puzzle kirakása. 😀 Mondhatnám, hogy egyszerű volt, de az egyszerű nem ez. 😀 Természetesen rákerestünk a mindentudó interneten, hogyan kell legyező (halpikkely) alakú csempét rakni, vagy angolul fish scale tiles-t. Nem sok találat akadt, így az sem volt egyértelmű, hogy kell-e a fugakereszt, vagy se, ha igen, hova rakjuk?! Végülis minimális kellett, csak a szegőléc fölé. Használtak a videókban vízmértéket is a vízszint érdekében, itt hangosan felröhögtünk, mert a vályogházban ez igazán ritka dolog, főleg a falon. Egy burkolómester biztos fogná a fejét, ha látná a végeredményt, ami jobban hasonlít egy domborműre, mint egy szakszerűen felragasztott csempefalra. De mi elégedettek vagyunk, ezt mi raktuk szívvel-lélekkel, a legjobb tudásunk szerint.
A Tisza is pont ugyanilyen: kanyarog, hullámzik, szeszélyes, szabálytalan, girbe-gurba, csivirgős-csavargós, de mi így imádjuk. Mint az új falicsempe kompozíciónkat.
