Ez a csodás bogyós növény az első igazi kertész sikerélményem. 
Úgy indult, hogy tanyára költözésünk évében, 2014. őszén az egyetlen közvetlen szomszéd ellátott egy ölnyi málnatővel. 
Én elültettem, és már 2015-ben termett! Kevés azon gyümölcsök száma, ami ilyen hamar termőre fordul, ráadásul minimális termesztési tudással is sikeres lehet. 
Aztán rá egy évre az új munkahelyemen egy kedves kolléga megajándékozott még több málnával, azokat az testvérem és a gyerek ültették el, a mai málnásomat ezek a tövek népesítették be. Ma már kb. 100 méter hosszú, kordonban nevelt málnással büszkélkedhetek! 
Alapvetően kétféle málna van: egyszertermő és folytontermő. 
Nekem az előbbi van, pár éve viszont vettem 3 fajta folytontermőt (Polka, Sugana, Delniwa), összesen 40 tövet. Megirigyeltem a novemberi szüretet a málnatermesztős csoportban! Ugyanis ezek a fajták a tartós fagyokig hozzák a gyümölcsöt. 
A málna szereti a napot, de nem egész nap, ezért félárnyékba kell ültetni. Rendkívül vízigényes növény, mulcsozással, talajtakarással csökkenthetjük a locsolás mennyiségét. 
Az egyszertermő málna életciklusa 2 év. Ha tavasszal elültetünk egy vesszőt, ezen a nyáron már teremni fogja a málnát. Ősszel elpusztul a vessző, ki lehet vágni, és ki is kell tőből. A rügyfakadással egyidőben a talajból a több éves vesszők közelében málnalevelek bújnak elő, melyek vesszővé növekednek a szezon végéig. 
Gyakorlatilag egyszerre érleli a gyümölcsöt, és a következő évi vesszőit a málna. Ez egész egyszerűen fantasztikus. Többféle betegséget ismer a szakirodalom, az én tapasztalatom eddig csupán a málnavessző szúnyog.  Ha a vesszőn meggyméretű görcsöt találunk, az minden bizonnyal a szúnyog petéit tartalmazza. El kell távolítani a vesszőt. 
Valamint szereti a poloska a málnát, de ha elég madarat csalogatunk télen a kertbe, akkor erre se lesz gondunk. 
Az 5 macskánk nem lettek kártevői, inkább csak a használói, ugyanis alatta fetrengenek naphosszat.
Néhány, sokak számára hihetetlen adat:
én nem szoktam semmilyen műtrágyát használni. Egyrészt szerves, baromfitrágya granulátumot szoktam tavasszal bedolgolzni, ezt növényi hulladékkal terítem le, a sorközökért Penelopé felel (róla majd később). 
Csepegtető szalag van a sorok mindkét oldalán lefektetve, egy 1000 literes tartályból öntözöm. Ebbe szoktam adagolni egyszer Amazont, utána pedig  hetente emBIO-t.  Ez egy komplex mikrobiológiai készítmény, mustra hasonlító folyadék, biogazdálkodásban első számú szer. 
Nem szoktam felásni a sorközöket. 
Nem szoktam gyomirtózni, ha lebomlott az mulcs, támad a dudva, akkor kapálok, ha idő engedi, sokszor így is méteres gaz nő 😅  Igazából hasznos, mert a jövő évben újra lesz általa mulcs alapanyag, és a verebek egyik kedvence a gyommag, nekik is enni kell valamit. 
Ha kártevőt találok, például a pirókegér csinál nálunk lyukakat, és járatokat, igazából nem bántom, elég baj nekik a macska hadtest. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt hasznosak a mindent átszövő járataik, ugyanis ha leszakad az ég, az özönvíz-szerű eső el tud folyni anélkül, hogy elárasztaná a veteményt. Aztán megeszi a talajban áttelelő rovarokat is, melyek közt sok a kártevő. 
Nyilván sokan vitatkoznának velem a fentiekről, de ez nekem a saját, néhány éves tapasztalatom.
Magyarországon az 1990-es években 27 ezer tonna málna volt a betakarított mennyiség. Manapság ez a szám 1000 tonna, ami a hazai igényeket sem fedezi
3 éve ősszel kísérletképpen ültettem a nagy diófa alá málnát, mert a diótermesztős csoportban parázs vita alakult ki, hogy a diófa alatt megél-e bármilyen növény. Az egyik csoporttag felrakott egy képet, a nagymamája kertjében a diófa törzse mellett közvetlenül tele volt szépséges málnával. Nálam is ugyanez a helyzet. Éppen nem olyan bőséges a termés, mint a napsütötte részén, de simán terem rajta ízletes málna. 
Idén egy hónappal hamarabb érik a málna, így már elindult a szezon.
A kétnapos esőzés mondjuk nem tett jót, szedni sem lehetett, bár én megpróbáltam. Kár volt 😅