A macskamániás gyerekünk 2 éve tavasszal azzal nyaggatott, hogy vegyünk macskamentát az ördögöknek. Mer’ ő látta a youtube-on, hogy a macskák mennyire szeretik ezt a növényt, hemperegnek, dörgölőznek, imádják. Nem az első eset, látott ő már ugyanitt karamellás almát, azóta rendszeresen csinálnom kell, és a tengeri herkentyű, sushi imádat is felettébb gyanús.
Folyton elfelejtettem, aztán az egyik kertészet mellett elhaladva eszembe jutott, pont velem volt gyerek. Az eladó készségesen megmutatta az éppen csak kihajtatott, pár levélkés növényeket, be is tettem a bevásárlókocsiba. Erre a gyerek: “Csak egyet veszünk? És a többiek?” Így került a kocsiba 5 db macskamenta palánta. Az izgalom hazaérkezve a tetőfokára hágott, hogy vajon mit fognak szólni a macskák, már izzítottam is a kamerát, hogy felveszem videóra a naaagy produkciót. Kitettük a cserepeket a macskák mellé. Ami ezután történt, arra alig találok szavakat. Igazi, hamisítatlan, nagybetűs macskaként még szaglászásra sem méltatták a növényeket,  Rumli jött oda csupán, látva rajtunk a csalódottságot, beletúrta az orrát a levelek közé. 😀 Nyilván ő is csak irigységből, ha már neki nem hoztunk semmit.
Nagy nehezen találtam a növényeknek helyet a portán. Ez lassan megoldhatatlan feladat, ugyanis alig van hely. Óriási szerencse, hogy szép növény, hamvas levelei és kék virágai vannak, és igen sokáig, hosszan virágzik, jelenleg is, túléli az aszályos, forró nyarat. A méhek pedig imádják. Bírják a kaszát is….. Ha valaki esetleg gaznak nézné fűkaszalás közben, jelentem, túlélte. 😀
De a legeslegfontosabb, hogy a méhek imádják! És fantasztikus módon idén május elsején kezdett virágozni, amit a mai napig művel, és a fagyokig nem is hagyja abba. Egy permakultúrás kertben elengedhetetlen olyan növény, mely a beporzó rovarok számára állandó táplálékul szolgál, a virágzó növények szezonján kívül is. A macskamenta erre kiváló, teljesen igénytelen, nekem nem teljes napfény mellett nőtt hatalmasra, és évről évre egyre terebélyesebb. A virága levendulakék, de létezik fehérben, rózsaszínben is. Fajtától függ, hogy folyamatosan virágzik, vagy metszéssel lehet rábírni.
Azért kipróbáltuk egy ismerős macskán is, vittünk neki egy kis csokorral, és meglepő módon őt nagyon érdekelte, meg is rágcsálta. 
Nem tudom, hogy a cicák macskamentamániája városi legenda, vagy a mi macskáink furák. Őket a vízzel teli itató érdekli, de csak télen, fürdés céljából, a mezőn vadászni kis nyúlra, majd hazavinni két részletben az éhes gazdinak, a portán több éve élő gyíkpopuláció rettegésben tartása, a mester ebédjének megfújása, és a friss betonban sétafikálás. Mit nekik az unalmas macskamenta!