Az idei kertszezon első szüretelni való és tartósításra váró szereplője a spenót. Várakozáson felüli termett, és idén először nem támadta meg a levéltetű!!! Gyönyörű, hatalmas kövér levelek, egész pontosan matador a fajtája, és a Rédei Kertimag gyártója. Miért lényeges? Mert egy permakultúrában létfontosságú, milyen anyagok kerülnek bele. Nem kivétel ezalól a vetőmag sem, nem mindegy tehát az eredete. Az is szuper, ha egy felvirágozott példány magot nevel nekünk, és azt jövőre elvetve pontosan ugyanolyan termést tudunk szüretelni. Még a GMO mentességet is garantálja a gyártó a vegyszermentesség mellett. Itt nem győzöm hangsúlyozni, hogy a bio és vegyszermentes nem azonos fogalmak! Az én kertem (sajnos) csak vegyszermentes, és az is marad. A bio minősítésnek jóval szigorúbb szabályai vannak, alapvető fontosságú a kertet körülvevő környezet művelési módja, és a hatóság ezeket mintavétellel rendszeresen ellenőrzi is. Amit én garantálni tudok, hogy vegyszermentes/bio/saját vetőmagokat vetek, nem ásózok, elsődleges célom a biodiverzitás megőrzése, ami egyszerűen: káosz a kertben egy hagyományos műveléshez szokott ember szemének. Valamint kizárólag természetes/bio gazdálkodásban engedélyezett szerekkel permetezek. Ez a másik tévhit, amit szintén nem győzök elégszer eloszlatni: maga a szó, hogy permetezés, nem jelenti azt, hogy az csakis méreggel, rovarölővel, gyomirtóval lehet feltölteni a permetezőt, majd kiszórni a növényekre. Elismerem, sajnos az évtizedes hagyományos művelésben ezt a szó egyet jelentett a méreggel való növénykezelésnek. Ezerféle természetes anyaggal is szokás permetezni, gyógynövény ázalékokkal, baktériumkultúrákkal, spórákkal, akár egy mezei gazdaboltban is kaphatunk sok olyan szert, ami bio gazdálkodásban is engedélyezett/használható. Általam legtöbbet és rendszeresen használt készítmény az emBIO, permetezni is szoktam nagy ritkán, de a csepegtető víz rendszeres adaléka. Két öntözőrendszert építettem ki, na jó, bevallom, ugyan én terveztem meg, szereztem be, és fektettem le, de a fúrás/vágás részét Miki csinálta, és el is hangzott a “Látod, milyen jó, hogy megvettem!” Tudjátok, olyan ez, amikor a nőnek már a sokadik pár cipőjét/konyhai edényét/újabb növényét veszi (“Ennyiért kár volt otthagyni”), ez a férfiaknál a Aldi/Lidl mindenféle szerszámai. Nos, mindkét öntözőrendszer egy egy köbméteres tartályból indul, egyikben összegyűlik időnként esővíz is, mert a háztetőről folyik bele. De legtöbbször fel kell tölteni vízzel, és ehhez szoktam adni az emBIO-t. Többszörös hatású, egyrészt megakadályozza, hogy algásodjon a víz, másrészt ebben az aktivált mikrobiológiai készítményben úgy válogatták össze a fotoszintetizáló és tejsavbaktériumok, élesztő-, sugár- és moszatgombák asztalközösségét, hogy azok egymás anyagcseréjét segítve, a természetben velük együtt élő növények, és a talajban élő hasznos szervezetek fejlődését segítsék. Én már évek óta használom, olyan, mint az erjedő must, sötétbarna, savanyú illatú, kis fehér telepek úsznak a tetején. Számos egyéb felhasználási módja is van.
3 másik rendszeresen használt szer, vagy inkább élőlénynek mondanám: a ragadozó atkák, az Artis Pro (Beauveria bassiana gomba spórái) és az Amazon (Bacillus Mojavensis nevű baktérium)
Még nagyon sok minden nem tudok, és csak találgatok, a gyümölcsfák kezeléséről még dunsztom sincs, igazából magról kelt példányok vannak a kertben, idén szinte mindegyiken elképzelhető, hogy lesz gyümölcs
Visszatérve a spenótra, február 03-án vetettem el, és április elején már tudtam belőle csipegetni zsenge leveleket, mára viszont tetemes mennyiség landolt a tálban, és még nem szedtem le mindet.
1 hónapos spenótgyerekek a mulcsozott talajon
Hogy mire használom? Hát nem főzök belőle spenótfőzeléket. Nem menő nálunk. Általában rövid dinsztelés után kis adagokban fagyasztom. (így kevesebb helyet foglal, és kiváló időmegtakarítás is, amikor készül belőle az étel)
Leöblítek minden levelet, a vastag szárukat levágom, ami mehet későbbi felhasználásra az alapléhez. Nagyobb kockákra szoktam vágni a leveleket, így szépen fog látszani az ételben, még azután is, hogy hőkezelés után összeesik.
Ami készül belőle: spenótos nokedli, ehhez le kell turmixolni kis fokhagymával, gyönyörű zöld lesz a galuska. Csak simán összekeverem natúr rizzsel, vagy akármilyen főtt gabonával. De mehet zöldséglevesbe is, amit még nagyon imádok, az a spenótos rántotta. Azt ráadásul egyben, palacsintaszerűen szoktam megsütni, szórok rá cheddar sajtot, feltekerem még melegen, és úgy szeletelem fel, mint egy tekercset. Bármilyen főzelékre kiváló feltét.
Hogy minek a spenóttal “vacakolni”?
Egyrészt könnyen termeszthető, akár balkonládában is, kiskertész tanonc gyerekeknek szerintem ez a legjobb első növény, mert egész nagy a magja, könnyen meg tudják fogni. Baromi hamar kikel, alacsonynak igényű, már 4 fok is elég a csírázáshoz. 2 hónap múlva szüretelhető. A nem túl népszerű spenótfőzeléken túl jóval több, ínycsiklandóbb fogás is elkészíthető belőle, tápanyagtartalmát tekintve mintha multivitamin lenne. Csak sokkal jobb annál, és szerintem sokkal ínycsiklandóbb!
